Egy majdnem tökéletes valentin-este
A Valentin-nap nekem mindig jelentett valamit, még akkor is, ha csak apró dolgokról szólt.
Aznap este a párom meglepett egy asztalfoglalással a város egyik legelegánsabb éttermében. Nem a mi stílusunk volt. Halk hegedűszólt a háttérben, a gyertyák fénye táncolt a hófehér abroszokon, a kristálypoharak pedig úgy csillogtak, mintha apró fények lennének.
Olyan volt, mint egy filmjelenet.
Közben azon kaptam magam, hogy hálás vagyok, amiért ennyire készült. Nevettünk, meséltünk a munkáról, aztán a desszertnél közelebb hajoltunk egymáshoz, ahogy a romantikus jelenetekben szokás.
Pár órán át tényleg úgy tűnt, hogy ez egy ritka, igazán szép este.
Aztán kihozták a számlát.
A teljes főzési lépésekért lapozz a következő oldalra, vagy kattints a Megnyitás gombra (>), és ne felejtsd el MEGOSZTANI a Facebook-ismerőseiddel.
