Megkérdeztem, mégis hogyan tudta ezt megoldani. Azt felelte, minden zsebpénzét félretette, amit az anyjától kapott, éveken át.
Már gyerekként eldöntötte, hogy eljön majd értem, és hazajön hozzám.
Most van egy közös évünk, mielőtt elmegy főiskolára. Együtt főzünk, régi rajzfilmeket nézünk, hosszúkat beszélgetünk, és próbáljuk bepótolni az összes elrabolt pillanatot.
Ránézek erre a kedves, figyelmes fiatal férfira, és egy dologban teljesen biztos vagyok:
sem az idő, sem a távolság, semmilyen erő a világon nem tudja szétválasztani egy nagymamát és az unokáját.
Megjegyzés: Ez a történet fikció, valódi események ihlették. A nevek, szereplők és részletek megváltoztak. Bármilyen hasonlóság valós személyekkel a véletlen műve. A szerző és a kiadó nem vállal felelősséget az értelmezésből vagy a történetre való hagyatkozásból eredő következményekért. Az illusztrációk csak szemléltető célt szolgálnak.
A teljes főzési lépésekért lapozz a következő oldalra, vagy kattints a Megnyitás gombra (>), és ne felejtsd el MEGOSZTANI a Facebook-ismerőseiddel.
